A Paramount 14-es számú stúdiójában a Halliwell-ház bejárata hajszálpontos mása a külsõ felvételeken látható viktoriánus kúriának, még a szemközti házakat megjelenítõ háttér is hihetõ, sõt Paul Staheli díszlettervezõ szerint még a csengõ is mûködik. De az igazi, Los Angeles-i házzal való hasonlóságok itt véget is érnek. Valójában az egész ház egy úgynevezett simulacra [ejtsd: szimulakra].
    - A simulacra - magyarázza Staheli - valami olyannak az utánzása, aminek nincs eredetije. Minden díszlet ilyen, a mi díszletünk pedig egy nemlétezõ viktoriánus kúria utánzata.
    A viktoriánus korban hagyományosan az embereknek elég kicsi szobáik voltak, akkora hely nem lenne elég az operatõri, hangmérnöki csapatnak, a fényezõknek és tervezõknek. Úgyhogy a Halliwell-ház belseje mind Dean Mitzner (a sorozat eredeti díszlettervezõje) fantáziájának szüleményei.
    - Semmiben nem változtattam a házon azóta, hogy a harmadik évadban csatlakoztam a csapathoz - teszi hozzá Staheli - kivéve amikor ezt a forgatókönyv indokolta. Az eredeti terv pontosan tükrözi egy akkori ház stílusát.
    Mielõtt bemennénk, nézzük meg a bejáratot. A hét évad alatt több epizódban is az eredeti háznál forgattak külsõ felvételeket, hogy megmutassák, ahogy szereplõk megérkeznek, esetleg lányainkra várva vagy velük beszélgetve ott ácsorognak a bejáratnál. Persze amikor ki is nyílik az ajtó, akkor már nem az igazi házat látjuk.
    - Hogyha be kell látnunk a házba, akkor oda kell vinnünk egy hátteret, ami pontosan olyan színû és mintájú mint a díszlet. Már csak emiatt is gyakoribb, hogy a bejáratnál játszódó jeleneteket a stúdióban vesszük fel, ahol a fény, a hang és az idõjárás irányítható tényezõk.
    Ha bemegyünk a házba, látjuk, hogy a gyönyörû fapadlón sok a szõnyeg - azért, hogy megvédje az anyagot a rengeteg, forgatáshoz használt guruló alkalmatosságtól, illetve a sok tucat fõs stáb lépteitõl. A mindenhol elhelyezett virágok miatt akár nagyon jó illatokat is érezhetnénk, ha igaziak lennének, valójában azonban csak nagyon meggyõzõ selyembõl vannak, köszönhetõen Roger Montesanonak és kellékes csapatának.
    A ház legnagyobb szobája eredeti funkciója szerint társalgó, illetve szalon. Bár ez kisebb mint egy viktoriánus házban lenni szokott, azért jól elfértek itt még az 1920-as évek második évadban látható összejövetelei is. A szoba dekorációja, ugyanúgy mint a többi szobáé is, Robinson Royce dekoratõr munkáját dícséri.
    A télikert nem csak a titkos Bûbájos-megbeszélések helye, hanem amíg szünetel a forgatás, többször találunk itt színészt vagy stábtagot, ahogy olvas az egyik széken vagy szundít egyet. Nem mellesleg fontos rögtönzött értekezletek és állásinterjúk is zajlottak már ebben a kellemes környezetben. Végül kint a kert, amit a produkció kertésze, Billy Don Jackson alakított ki.
    A cikksorozat következõ részében az emeletet látogatjuk meg, ami igazából nincs is olyan magasan...

<<vissza