Mitológia: 1.02 - Javna szeme
   A Bűbájos boszorkák elsõ démonja, Javna nem mitológiai alak. Javna mágikus tevékenysége és elpusztítási módja azonban több különbözõ mitológiából és néphitbõl lett összegyúrva.
A fiatalság visszanyerése
   A visszafiatalodás képességének megszerzése, az öregedés visszafordítása visszatérõ eleme a különbözõ népi történeteknek. El kell választanunk azonban azoktól a történetektõl, amelyek fõszereplõi nem a fizikai megfiatalodást, hanem konkrétan az örök élet titkát keresik - ilyen például a sumer király, Gilgames története a Gilgames-eposzban. A megfiatalodást keresõknek ismerjük kedvesebb, és kevésbé kedves történeteit. A kedvesebbek közé tartozik az úgynevezett "fiatalság forrásának" megtalálása, melyet a Bûbájos boszorkák is feldolgozott a hetedik évad negyedik részében (A fekete kalóz átka).
   A kevésbé kedves történetek közé tartozik például a magyar Báthory Erzsébet grófnõ legendája, aki 1585 és 1610 között rengeteg (több száz, más források szerint több ezer) embert kínzott és gyilkolt meg - a legenda szerint a grófnõ azért gyilkolt elõszeretettel fiatal lányokat, mert a vérüktõl kívánt megfiatalodni. Többek között ezért a legendáért is származtatják Báthory Erzsébettõl a késõbbi vámpír-irodalmat (annak ellenére, hogy a Báthory életét kutató amerikai Raymond McNally kutatásai szerint Báthory egyszerûen élvezte a gyilkolást, és a saját fiatalságáért való küzdelmet mint motivációt késõbb illesztették rá, hogy a nõk cselekedeteire aggatott népszerû okkal, a hiúsággal magyarázzák a grófnõ tetteit).
Ismerjük tehát a megfiatalodásnak jó szándékú és gonosz szándékú megnyilvánulásait, melybõl Javna ez utóbbit képviseli. Fiatalságának visszaszerzéséhez, hasonlóan a Báthory-legendához, fiatal lányokat használ, de konkrét módszere már egy másik hiedelembõl származik.
A gonosz szem
   Az általánosságban "gonosz szem"-nek nevezett néphiedelem a Közel-keleten, Dél-Ázsiában és Európa mediterrán térségében fordult elõ a leggyakrabban. Ezekrõl a területekrõl terjedt aztán át például az észak-európai kelta területekre, késõbb pedig a különbözõ nemzetiségû bevándorlókon keresztül Amerikába. Az elõzõektõl teljesen függetlenül megtalálható például a fülöp-szigeteki hiedelemvilágban is.
   A gonosz szem-hiedelem lényege, hogy a tehetõs, szerencsés, szép, vagy egyéb jó tulajdonságokkal rendelkezõ emberek irigységet váltanak ki másokból, és ez az irigység okoz balszerencsét. Egy más változat szerint - ezt látjuk a Bûbájos boszorkák e részében, illetve az ötödik évad hatodik részében, A szem címû epizódban - léteznek olyan emberek, akik gonosz, mágikus tekintetükkel átkot tudnak bocsátani áldozataikra. Mégis, az elterjedtebb változat az, hogy az irigy ember akaratán kívül átkozza meg az embert. A magyar "szemmel verés" kifejezés is erre a szemmel való átkozásra utal.
   A gonosz szem elhárítására általában különbözõ szimbólumokat, és e szimbólumokat viselõ amuletteket használnak. A festett, rajzolt, vagy amulettként hordott szimbólumokból többféle van, alapkinézetük és "mûködésük" mégis hasonló: elhárítják a gonosz szemet vagy visszaverik azt az átkozóra.
   Ilyen szimbólum a legfõképpen Törökországban elterjedt (de ma már többek között hazánkban is kapható), koncentrikus kék körökre épülõ nazar (Azért is lehetnek kékek a görög és török amulettek, mert az Égei-tenger környékén, ahol ritkábbak a világos szemû emberek, a kék szemû emberekhez kötötték a gonosz szemet, így értelemszerûen a kék amulettek verik vissza az átkot.) A Marokkóban élõ szefárd zsidók például a Chamsa-jelet festik az ajtajukra, amely megegyezik az ún. Fatima keze szimbólummal.
Fatima keze
   A Fatima keze egy közel-keleti eredetû, talizmánként és általános védelmezõ jelképként használt szimbólum, amelyet több ókori kultúrában is megtalálunk, és máig számos helyen használatos.
   A jelkép eredeti arab neve "Hamsa" (jelentése: "ötszörös"), héberül "Chamsa", "Hamesh" vagy "Chamesh" (jelentése: "öt"). A szimbólum másik héber neve Miriam keze (Miriam Mózes és Áron testvére volt). A nyugati kultúrában a leggyakrabban használt Fatima keze elnevezés utalás Fatima Zahra-ra, aki az iszlám vallás központi alakjának, Mohamed prófétának a lánya volt. Fatima a szunnita és a siita muszlimok körében is fontos személy, a szunnita muszlimok szerint példamutató muszlim nõ volt, a siita mohamedánok pedig az erényes nõ példaképének nevezik õt, felekezetükben a paradicsomi nõk vezetõje is Fatima.
   Az elmúlt években a közel-keleti konfliktusok békés megoldását sürgetõ békeaktivisták elevenítették fel a szimbólumot, mint a zsidó és iszlám hagyományban egyaránt megtalálható jelképet, emlékeztetve a két vallás közös pontjaira.
   Az iszlám elõtt a szimbólumot az ókori rómaiak által punoknak nevezett fõníciaiak vallásában is megtaláljuk, ott Tanit istennõ egyik szimbóluma volt. Tanit Karthágó városának védõszentje és a szintén ott tisztelt Ba'al Hammon isten hitvese volt, többen a szintén a közel-keleti térségben tisztelt Astarte/Ishtar istennõhöz kötik.
   Azokon a területeken, ahol a Fatima keze talizmánként használatos (a muszlimok körében például nem, hiszen a Korán tiltja a talizmánok használatát), ott vagy általános védelmi szimbólunként (a "védelmezõ kéz", "Isten keze" stb. értelmezésekben), vagy konkrétan a gonosz szem ellen hordják ékszerként, festik ajtókra, jármûvekre, stb.

© Dobay Ádám, 2006

<<vissza

©2003-2009 Magyar Charmed Portál - www.charmed.hu
Minden jog fenntartva!